2009. június 25., csütörtök

félelmetes de nagyon élvezetes


Múlt héten nagy fába vágtuk a fejszénket. Elhatároztuk mi is megmásszuk a Kjerag sziklát. Kjerag, a turistakönyvekből sokak számára jól ismert norvég attrkció, egy meseszép fjord felett fekszik 1000 méterre, gyakorlatilag két szikla közé beszorult kö, alatta pedig a szakadék.
Egyedül nem biztos, hogy nekivágtunk volna. Szerencsére nem is volt szükség egymás biztatására, mert idelátogató barátaink, egytől egyig elszántak voltak a nagy próbatételre. Végül 3-an indultunk neki (Norbi, Tas és én) a norvégok által is 'hard'nak titulált hegyi túrának, míg Anita és Laca lent maradtak a bárányok társaságában (a végére egész jól összehaverkodtak). Szerencsésen, épen 3-an vissza is tértünk. Összesen 6 órás túra volt és a végére teljesen összerogytunk. Bár megfogadtam, hogy felmászom a köre, mire odaértünk minden bátorságom elszállt, uh végül nem mertem rálépni. Azt azért hozzátenném, hogy a fiúknál is látható, hogy nem öszinte a mosolyuk. A képek magukért beszélnek.
Ja igen, jut eszembe, amikor odaértünk, azt hittem tömeges szekta öngyilkosságnak vagyok szemtanúja, egyszerre 3 ember ugrott le a mélybe. Kiderült bázisugrók, hihetetlen ...sokkolt a látvány

Szállásunk nem messze, "csupán" 5 és fél órára Oslotól, egy eldugott madár se látta területen volt. A kert vége közvetlenül egy tóba lógott, a másik oldalon pedig egy jó nagy hegy magasodott fölénk. Az időjárás meghazudtolta önmagát, mert 3 egész napig sütött a nap, ez itt meglehetősen ritka - állítólag. Ja és még éjfélkor világos volt (amit látogatóink, különösen Norber', nehezen tudtak feldolgozni :). Csodálatos, élményekkel teli hetet hagytunk magunk mögött. Talán kompenzálta a súlyosabb konzuli eseteket is, amik meglehetősen sok energiát bírnak elszívni... :)

2009. június 3., szerda

anyu itt


Helyszíni tudósításunk kicsit szünetelt az elmúlt időszakban, de mentségemre szóljon, hogy nem a lustaság áll a háttérben. Minden úgy kezdődött, hogy ide látogatott anyukám :)
Végre valami életjel otthonról! 3 napos kiruccanása (szerencsére vagy balszerencsére döntse el mindenki magának) végül 5 naposra sikeredett, mert újabb tanulópénz árán ugyan, de megtanultuk, hogy az, hogy valahová leszáll a gép még nem azt jelenti, hogy ugyanonnan száll is föl (legalábbis Norvégiában) :)
Hétvégén nekiindultunk Norvégia középső részének. Egy kis faházban szálltunk meg, egy síközpont aljában, mivel nyár van, most nincsen hó. Az útbaigazítás, mely szerint "menj előre, a piros háznál kanyarodj be balra és a 3- kis faház lesz az", nem tűnt bonyolultnak, de miután a helyszínen kb. 3 tucat házra illett a leírás, vakartuk a fejünket... Hála azonban a világos éjszakáknak még éjfél előtt rátaláltunk, és a fáradságos út után kárpótolt a komfortos belső és a gyakorlatilag hangár méretű fürdő :)
Másnap ellátogattunk Borgundba, ahol egy XII században épült fa templomot (alias stave church kínai motívumokkal, lőrés ablakokkal és padló alatti temetkezőhellyel a viking kor hanyatlása utáni időszakból) csodálhattunk meg, mindezt pazar környezetben. Az időjárás volt a hab a tortán, amely mindenféle korábbi esetleges tévképet (hideg ország blabla) lerombolt a 26 fokkal és végig tűző napsütéssel. Gyengébb idegzetűek ezt a részt ugorják át.... szóval Tasnak még egy kis leégést is sikerült összeszednie... meg is mártózott gyorsan a habokban, na jó mondjuk úgy, hogy vett egy lábfürdőt :)