Kellett hozzá egy esős vasárnap, na meg persze hogy a gyerekek szinkronizálják déli alvásukat, de eljött végre a pillanat a blogportalanításra. Na de várjunk csak egy picit!!! Hogy-hogy gyerekek? A legutolsó bejegyzés még Nimród gravitációval folytatott küzdelmeit rögzítette, hogy végre el tudja kezdeni hódításait két lábon is, most meg már gyerekekről van szó??? Hát igen, időközben újabb lurkóval gyarapodott a Basa család és Melinda érkezésével helyrebillent a Norvégiában egyébként is kényesen ügyelt férfi-női egyensúly. Nagyon édi a c
sajszi, de a legédesebb, hogy éjszaka alszik -ezt csak nagyon kis betűkkel írom, nehogy megforduljon a trend. Ne rohanjunk azonban ennyire előre, és pörgessük vissza egy picit az eseményeket. Egy szépséges és meghitt, na és persze jó sok finom falattal megáldott karácsonyi időszakot követően Tas egy hétre kilőtte magát a forgalomból és lázasan nyomta az ágyat, úgy látszik a halak után a 'töltött káposzta reggelire is' megfeküdte az immunrendszerét. Jó oldala is lett a dolognak persze, mert ennyivel később kellett visszamennie Norvégiába. Ez időtájt már persze az egész család bezsongott az új baba érkezésének hírére és elkezdődtek a találgatások a nemét illetően. Ahogy ez szokott lenni, csúcsos has ( a képen sikerült elkapni Lindácska egy rugását), jobbról balra ível blabla, a lényeg h
ogy az Anyukák nagyon tudták a dolgot. Mi ezzel nem nagyon mindinkább a szülés helyszínével foglalkoztunk, amit végül az döntött el, hogy a kijelölt szülőotthon bezárását júniusra ütemezték fel... a várakozás hetei, hónapjai gyorsan elrepültek, volt benne sífutás (Nimródnak szánkózás), ideiglenes Skandináviába rendelt Ákossal néhány igen jól sikerült eszmecsere, és persze sok sok séta, biciklizés, izgalmas gondolatok az új jövevény körül, no és Perla.
Na de ki az mi az a Perla?
Perla: jelentése gyöngy spanyolul. Ő lenne a takarítók gyöngyszeme? Lehet. Ő volt életünk első bébiszittere ...de története nem is emiatt érdekes, inkább ahogy indult. A találkozó 4 órára volt megbeszélve. Perla már fél 4 kor SMS-ezett, hogy itt van az utcánkkal párhuzamos bevásárlóutcán, tőlünk 5 percre. Ennek nagyon megörültem, mert ez azt jelenti, hogy pontos, sőt még egy kis ráhagyással érkezik a 'munkahelyére'. Gyanús akkor kezdett lenni az ügy, amikor 40 percet követően még sehol nem volt, majd érkezett egy SMS, hogy melyik villamos megállónál kell leszállni. No ekkor már sikerült engem is teljes mértékben összezavarnia, ugyanis onnan, ahol elméletileg fél órával ezelőtt tartózkodott nem jár felénk villamos. Addig addig erőltette SMS-ben a villamos témát, hogy megadtam neki a hozzánk legközelebb eső vili megálló koordinátáit. Ekkor meglepő módon Perla stratégiát váltott, ahelyett hogy jött volna tovább 2 megállót, fogta magát és az ellenkező irányba felszállt majd visszament a végállomásra. Mint kiderült azért, hogy megtekintse hol is van az a megálló, amit én írtam az imént neki. Végül másfél óra és az 50. SMS váltás után, megkértem, hogy egy tapodtat sem tovább, álljon meg ott ahol van, olvassa el az utcatáblát, ami a feje fölött van, Tas majd lemegy érte. Ez lett végül a nyerő stratégia :)
Egyébként az idő aztán ismét bebizonyította, hogy nem szabad az első benyomásra hagyatkozni, mert Perla nagyon jó választásnak bizonyult, szorgalmas és a gyerekek nyelvét is érti. Hogy mennyiben köszönhető neki azt pontosan nem tudni, de a lényeg hogy Nimród erőfeszítései is gyümölcsöt hoztak időközben, így május elején már ő is két lábon csatlakozott a hazautazó csapathoz Tas apukájának koordinálásával. A május már a koncentrálásról szólt és május végén megérkezett az újabb csoda (Melinda), aki volt annyira rendes hogy megvárta apját, így anya-apa együtt élték át ezt az utazást is, ami hál' Istennek a legnagyobb rendben ment. Sok idő nem volt láblógatásra, mert ahogy erre sokan figyelmeztettek előtte a két gyerekkel újabb kihívások nyíltak
amik a mai napig tartanak (azóta már újra Norvégiában) és még fognak is, és talán egy másik blognak fogják a témáját képezni. Augusztus nem múlhat el Niki nélkül, aki újra meglátogatott minket, immáron negyedik alkalommal és teljesen egyedül, nagyon büszkék vagyunk rád Niki és várunk vissza!!!!
sajszi, de a legédesebb, hogy éjszaka alszik -ezt csak nagyon kis betűkkel írom, nehogy megforduljon a trend. Ne rohanjunk azonban ennyire előre, és pörgessük vissza egy picit az eseményeket. Egy szépséges és meghitt, na és persze jó sok finom falattal megáldott karácsonyi időszakot követően Tas egy hétre kilőtte magát a forgalomból és lázasan nyomta az ágyat, úgy látszik a halak után a 'töltött káposzta reggelire is' megfeküdte az immunrendszerét. Jó oldala is lett a dolognak persze, mert ennyivel később kellett visszamennie Norvégiába. Ez időtájt már persze az egész család bezsongott az új baba érkezésének hírére és elkezdődtek a találgatások a nemét illetően. Ahogy ez szokott lenni, csúcsos has ( a képen sikerült elkapni Lindácska egy rugását), jobbról balra ível blabla, a lényeg h
ogy az Anyukák nagyon tudták a dolgot. Mi ezzel nem nagyon mindinkább a szülés helyszínével foglalkoztunk, amit végül az döntött el, hogy a kijelölt szülőotthon bezárását júniusra ütemezték fel... a várakozás hetei, hónapjai gyorsan elrepültek, volt benne sífutás (Nimródnak szánkózás), ideiglenes Skandináviába rendelt Ákossal néhány igen jól sikerült eszmecsere, és persze sok sok séta, biciklizés, izgalmas gondolatok az új jövevény körül, no és Perla.
Na de ki az mi az a Perla?
Perla: jelentése gyöngy spanyolul. Ő lenne a takarítók gyöngyszeme? Lehet. Ő volt életünk első bébiszittere ...de története nem is emiatt érdekes, inkább ahogy indult. A találkozó 4 órára volt megbeszélve. Perla már fél 4 kor SMS-ezett, hogy itt van az utcánkkal párhuzamos bevásárlóutcán, tőlünk 5 percre. Ennek nagyon megörültem, mert ez azt jelenti, hogy pontos, sőt még egy kis ráhagyással érkezik a 'munkahelyére'. Gyanús akkor kezdett lenni az ügy, amikor 40 percet követően még sehol nem volt, majd érkezett egy SMS, hogy melyik villamos megállónál kell leszállni. No ekkor már sikerült engem is teljes mértékben összezavarnia, ugyanis onnan, ahol elméletileg fél órával ezelőtt tartózkodott nem jár felénk villamos. Addig addig erőltette SMS-ben a villamos témát, hogy megadtam neki a hozzánk legközelebb eső vili megálló koordinátáit. Ekkor meglepő módon Perla stratégiát váltott, ahelyett hogy jött volna tovább 2 megállót, fogta magát és az ellenkező irányba felszállt majd visszament a végállomásra. Mint kiderült azért, hogy megtekintse hol is van az a megálló, amit én írtam az imént neki. Végül másfél óra és az 50. SMS váltás után, megkértem, hogy egy tapodtat sem tovább, álljon meg ott ahol van, olvassa el az utcatáblát, ami a feje fölött van, Tas majd lemegy érte. Ez lett végül a nyerő stratégia :)
Egyébként az idő aztán ismét bebizonyította, hogy nem szabad az első benyomásra hagyatkozni, mert Perla nagyon jó választásnak bizonyult, szorgalmas és a gyerekek nyelvét is érti. Hogy mennyiben köszönhető neki azt pontosan nem tudni, de a lényeg hogy Nimród erőfeszítései is gyümölcsöt hoztak időközben, így május elején már ő is két lábon csatlakozott a hazautazó csapathoz Tas apukájának koordinálásával. A május már a koncentrálásról szólt és május végén megérkezett az újabb csoda (Melinda), aki volt annyira rendes hogy megvárta apját, így anya-apa együtt élték át ezt az utazást is, ami hál' Istennek a legnagyobb rendben ment. Sok idő nem volt láblógatásra, mert ahogy erre sokan figyelmeztettek előtte a két gyerekkel újabb kihívások nyíltak
amik a mai napig tartanak (azóta már újra Norvégiában) és még fognak is, és talán egy másik blognak fogják a témáját képezni. Augusztus nem múlhat el Niki nélkül, aki újra meglátogatott minket, immáron negyedik alkalommal és teljesen egyedül, nagyon büszkék vagyunk rád Niki és várunk vissza!!!!
