2009. március 23., hétfő

munka hej az van ám!

Igazából én sem tudom, hogy most dolgozom már vagy még csak betanulok. Munka az van annyi, mint a lazac, de szerződés még mindig átalakítás alatt. Nem könnyű ugyanis megfelelni a norvég követelményeknek ezen a téren. Amikor már azt hisszük, hogy na végre megszületett a szerzemény, ismét fény derül egy újabb infóra, ami az egészet felborítja. Gyakorlatilag március 5-e óta ezt játsszuk. Mindenesetre be kell járnom nap mint nap. Mondanom sem kell, hogy minden hetet úgy kezdek, hogy na még ezt a hetet húzzam ki, aztán majd meglátjuk...Ez már előrelepés ám, mert a legelején mindig csak a másnapot tűztem ki magam elé :) A légkör, a kolléganőm vagy a tudat, hogy nem tudok semmit, nem is tudnám pontosan meghatározni melyik, de valamelyik ezek közül eléggé lehangol és nem tesz túl motiválttá.
Szóval becsüljétek meg azt, ahol most dolgoztok, mert nem könnyű jó munkahelyet találni!

2009. március 19., csütörtök

tavasz


Úgy tűnik itt a tavasz. Az utcákon elolvadt a hó, a nap meg annyira erősen süt, hogy a norvégok már rövid ujjú pólóban és természetesen a legújabb Dolce Gabana ruhakollekcióban flangálnak. Hiába a csalogató napsugarak én még mindig több réteg pulóverben indulok útnak. Bentről a lakásból viszont tényleg kellemes. Kicsit "deja vu" érzésem van, amikor írom ezeket a sorokat, mivel múlt héten is pont ezt kürtöltem széjjel mindenkinek, majd másnap fél méteres hó esett.

2009. március 11., szerda

Ügyfélélmény

Ezt mindenképp szeretném veletek megosztani. Beiratkoztam a helyi fitness terembe. Mielőtt bármibe belevágott volna a sales-es, leültetett, megkinált kávéval. Ez kedves gesztus volt tőle. Következő jó pont, hogy a bérlethez hozzátartozik az is, hogy reggelente 7 és 8 között ingyen lehet a teremben reggelizni. Igaz csak müzlit+tejet, de ez akkor is ügyfélbarát lépés.
3. piros pont beiratkozásomat követően (kb. egy hétre rá) kaptam egy kézzel irt képeslapot a sales kolleginától, hogy üdvözölnek a vendégek között, ha bármilyen kérdésem van, forduljak hozzá bizalommal.
4. piros pont és mára az utsó: Miközben sétáltam kifelé, feltünt, hogy a futóteremben le vannak kapcsolva a lámpák és csak egy két apró piros fény, pulzusszám, teljesitett távolság, ilyesmi világit. Hát megbolondultak ezek, hogy sötétben futnak? Kérdem magamtól. Erre mikor közelebb érek látom, hogy középen egy óriási kivetitő, amin jóbáratok megy :)))) Ráadásul feliratozva. Hihetetlen, de igaz.

Gondolom otthon is hasonló fogadtatásban szoktatok részesülni csak velem kivételznek mindig ;)

Állati


Kitaláltam, hogy mivel az idő nagy részét egyedül töltöm itthon, szeretnék egy kis állatot társaságnak.
Kutya, macska, hörcsög, nyúl és társait (a lakás bérleti mivoltából fakadóan) hamar kizártam. Sokat törtem a fejem, mire megszületett a gondolat, hogy legyen teknősbéka :) Nagyon megörültem az ötletnek, el is kezdtem kutakodni az interneten, hogy hol lehet Norvégiában teknősbékát kapni, mire kiderült, hogy nem lehet, mert tiltólistás. Csak kivételes esetekben, ha bebizonyitod (és erről hozol orvosi igazolást is) hogy minden más háziállatra allergiás vagy, akkor vehetsz magadnak ilyen házikedvencet. Na, megint egy norvég érdekesség. Arról, hogy miért tiltólistás már több véleményt hallottam, volt aki azt mondta, hogy olyan betegségeket terjeszt, amelyek veszélyesek az emberekre, volt aki a green peace-szel magyarázta, stb. A sztori vége, hogy végül nem lett se tekibéka se társaságom…A következő a bohóc halas történet lett volna, de inkább hagyjuk, mert már épp fizettünk volna a kasszánál, amikor realizáltuk, hogy a bohóc halak tengeri állatok, honnan szedünk mi sós vizet...:)

2009. március 4., szerda

fejlemények

Ismét eltelt egy hét a legutóbbi hírlevél óta. Történt is mi egymás :) Voltunk például szombaton egy MIN-es találkozón, amit magyarok szerveznek magyaroknak. Végre volt kivel megosztani a kezdeti nehézségeket, valamint sok hasznos tanáccsal is elláttak munkavállalás terén. Teljesen vegyes társaság kovácsolódott össze. Van aki takarító brigádnál dolgozik, van aki asztalos jelleü munkát végez, többen pedig baby-sitterkednek. Abban mindenki egyetértett, hogy meg kell tanulni norvégul, ahhoz hogy itt munkát lehessen vállalni. Hát hajrá!
Jó hir, hogy visszahivtak a nagykövetségröl és ma volt az első munkanapom! Teljesen más terület, mint ahol eddig dolgoztam, szóval még bele kell rázódnom. Nagy kihivás az biztos! A legnehezebb nem is talán maga a munka, hanem a spanyol, magyar, angol, norvég nyelvek közötti kapcsolgatás. Reméljük hamarosan hozzászokom. Röviden ennyi...

2009. február 28., szombat

idelátogatók


Ezt a hetet elég eseménydúsan zártuk. Volt nálunk egy régi pannonos kollega a beszerzésről (mostanában az angoloknak oktatja a mesterséget). Érdekes volt hallani Londonnak egy egészen más oldaláról, illetve a jó kis angol hülyeségekről “Attilás“ köntösben (külön meleg és hideg csap, padlószőnyeg mánia és társai). Ja, és reméljük rendben visszatalált a szállodába az itiner alapján és nem tévedt el ebben az óriási városban.


Csütörtökön egy szuper estét töltöttünk a Telenor stratégiai csoportjának új reménységével :) (ismertebb nevén Virág István) és párjával. Az este folyamán megcsillant főzési tudománya is, befizettem Tast hozzá órákra :) hogy túllépjen a tükörtojáson és teán.



A héten voltam ezen kivül még az itteni kereskedelmi kamara egy előadásán, ahol Hong-Kong, Kina jelenlegi gazdasági helyzetéről esett szó. Sok hasznos információt tudtam meg erről a két országról, többek között azt, hogy Hong-Kongban a GDP 90%-a a szolgáltatóiparból származik.
A prezentációk alapján nem volt túl fényes a kilátás 2009-re, leghamarabb 2010-ben fordulhat meg a trend szerintük.

A múlt heti eseményeket mégis az koronázta meg, hogy felhivtak a chilei nagykövetségről, ahova szintén pályáztam, hogy fáradjak be hétfőn egy személyes interjura. Nagyon feldobott ez a hir :) már alig várom! Beillesztettem még két képet, hogy lássátok mennyire megváltozott az idő valamint a kilátás egy hét alatt az ablakunkból.

2009. február 22., vasárnap

No Alcohol*

*mert ugye a szeszesital-árusítás itt állami monopólium, vagyis bor és tömény csak az erre kijelölt patikákban, az aranynál egy kicsivel magasabb áron vásárolható, sör pedig van ugyan a szupermarketekben, de rendesen a fejedre koppintanak, ha 8 után próbálsz meg a kasszához slisszolni néhány palackkal a kosaradban.

Ezen tapasztalatokkal és ismeretekkel a fejemben kolbászoltunk az ominózus este az egyik áruház élelmiszer osztályán, és csíkra állított szemekkel éppen azon tűnődtem, hogy mi lehet abban a csirkehúsban, aminek 10 dekájáért elkérnek cirka 1000 forintot, amikor is megpillantottam egy palack Cabernet Sauvignon-t, aztán még egyet és még egyet. Óvatosan körbepislantottam, hogy észrevette-e még valaki rajtam kívül a rendszer gyenge láncszemét, és mindenféle feltűnést kerülve elkezdtem bepakolni néhány üveggel. Már a 10. palacknál tartottam, amikor Kati is odacsoszogott érdeklődvén hirtelen támadt nagy búzgóságom felől, és miután beavattam a nagy titokba, alaposabban elkezdte elemezni az írást. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy a hiba nem a mátrixban, mind inkább bennünk keresendő, a fő címkén ugyanis elég egyértelműen figyelt a NO ALCOHOL felirat. Hmmmm, ezek után a lendület hipersebességgel csökkent nulla felé, épp csak annyi maradt, hogy a palackokat visszapakoljuk a polcokra, és este a már jól megszokott és kiporciozott napi 4,3cl-nyi jófajta sárgamuskotályt ízlelgettük a vacsorához... és gondolkodtunk, vajon az alkolmentes borban mi lehet a poén? Olyan ez mint a vodka light az ukránoknál? Egyéb tipp, valaki? :)